08.fejezet - Esküvő

Salve!Megérkezett a 8.rész, amiben Harry, és Elerie az esküvőn vesznek részt.Többek között megtudhatják azok, akik még nem jöttek volna rá, hogy ki a sofőr, aki majdnem elütötte Eleriet.Ezentúl pedig .. ááh, nem mondok semmit, jó olvasást.Az előző részhez nem érkezett túl sok visszajelzés, ehhez viszont várom a kommenteket.:DD

Elerie*

-Elerie?!
-Ismeritek egymást? - kérdezte egyszerre Harry, és Jay
-Igen. - válaszolt széles mosollyal
-Félig meddig. - javítottam ki - Beszéltünk már, de a nevedet még mindig nem tudom.
-Louis. - mutatkozott be
-Remek, most már ezt is tudom. - bólintottam nagyot
-Harry Styles. - fogtak kezet
-Te is jelentkeztél az X-Fkatorba, és tovább jutottál, ugye? - kérdezte egy halvány mosollyal
-Igen. - mondta kicsit értetlen arckifejezéssel Harry
-Én is tovább jutottam. - mondta boldogan
-Kezdődik a ceremónia. - szólt futólag egy srác
Harryvel bementünk a templomba, majd elfoglaltuk a helyünket a két sor között. Jobbnak láttuk, ha addig, míg a menyasszony bevonult, eltesszük az útból a székeket, így áthúztuk a bal oldalra. Pár perccel később megszólalt a zongora, és a eremben mindenki elcsendesedett.Felálltunk, majd Gwen az apukájával karöltve lassan besétált. Széles mosoly ragyogott az arcán, látszott rajta, hogy mennyire boldog. Egyébként is nagyon szép volt, de így ebben a ruhában, valami mesébe illő. Tekintve, hogy a ruhámon nem volt zseb, táskát pedig nem akartam magammal hozni, a telefonom Harry zsebében lapult, így már majdnem sajnáltam szegényt, amikor inden tizedik percben megkérdeztem tőle, hogy nem hívtak-e valamelyik rendőrségről.

-Megcsókolhatják egymást. - utasította őket a pap
Már készültem, a gitár ekkor az ölemben pihent, csak a végszóra vártam. Játszani kezdtem, az intro ideje alatt pedig Harry felállt, és mellém sétált. Gwen és Cameron elénk sétált, majd a helyükre invitáltak minket. Harry végig mosolyogva énekelt, ami nekem nem igazán sikerült a lámpa láz miatt. Harry néha-néha rám pillantott, és biztatóan mosolygott. Cameron és Gwen mellettünk állva hallgatták végig a dalt, majd a végén megcsókolták egymást, amit hatalmas taps követett. Én is, és Harry is gratuláltunk nekik, majd kisétáltam a templomból. Rajtam kívül kint voltak még úgy tízen, beleértve Louist is. Ahogy megpillantott, sietős léptekkel felém sétált.
-Szia. - köszönt széles mosollyal
-Szia. - köszöntem én is - Te vezettél?
-Igen. - mondta nevetve - De senkinek nem esett bántódása.
-Oh, szóval csak engem akartál elgázolni? - kérdeztem kötekedve
-Egyértelmű. - mondta ironikus hangon - Egyébként hogy lehet az, hogy itt vagy az esküvőn, és még nem találkoztunk? Valamilyen családtagnak kell lenned, ha itt vagy. Vagy tévedek?
-Tévedsz. - bólintottam nagyot - Harry unokabátyja a férj, és Harry rávett, hogy elkísérjem őt. Aztán megkértek minket, hogy a ceremónia után énekeljük el a közös dalukat.
-Nagyon szép hangod van.
-Köszönöm. - háláltam meg - De akkor ezek szerint rokonok vagytok Harryvel?
-Nem hinném, hogy lenne valami vérrokonság köztünk. - vont vállat - Anya húga a menyasszony. Elég távoli rokonságban vagyunk Harryvel, ezért nem találkoztunk még valószínűleg.
-Mióta vannak együtt? - céloztam a friss házasokra
-Már több, mint hét éve. - válaszolt mosolyogva - Ti mióta vagytok együtt Harryvel? - kérdezte komolyan
-Miért hisz azt mindenki, hogy járunk? - fakadtam ki
-Bocsi. - emelte védekező állásba a kezeit
-Ne haragudj, csak már azt hiszem a harmadik vagy, akitől azt a célzást hallom, hogy együtt vagyunk. De, hogy válaszoljak a kérdésedre, nem járunk. Alig másfél hónapja ismerjük egymást.
-Annak ellenére elég szépen összemelegedtetek. - húzogatta szemöldökét, mire gyengén vállon csaptam
-Miből gondolod?
-Látszik abból, ahogy egymásra néztek.
-Aha, oké. - mondtam flegmán
A menyasszony kilépett a templomból, majd megállt a lépcső legfelső fokán. Hátat fordított a lentebb állóknak, majd a férfiak kisétáltak a "képből". Én is félre álltam velük, majd a mellettem lévő Harry lassan megpróbáld a tömegbe noszogatni. Ellenkeztem, de már ott álltam két nő között, amikor a menyasszony harmadik neki lendítésnél elengedte a csokrot, ami a levegőbe repült. Ekkor ő megfordult, és szemével a csokrot kereste. Helye-közel bekalkulálta a hova esését, majd a szemével rajtam állapodott meg. A virágot még sem én, hanem az előttem izgatottan topogó nő kapta el. Lassacskán mindenki túl esett a gratuláláson, és Harrynek is sikerült kiverekednie magát a tömegből. Hozzám sietett, majd megállt előttem.
-Mehetünk? - nézett rám
-Persze. - löktem el magam a kerítéstől, aminek támaszkodtam - Szia Louis.
-Sziasztok. - intett utólag
-Szia. - köszönt neki Harry
-Pontosan hová is megyünk?
-A bál terembe. Csak valami jó helyet akarok elfoglalni az asztalnál, mert nem akarok bent ülni a legutolsó széken.
-Értem. - bólintottam nagyot
Harry lassan a derekamra vezette a kezét, majd teljesen maga mellé húzott. Felnéztem rá, tekintve, hogy egy fejjel magasabb nálam. Lenézett rám,majd csillogó szemekkel rám mosolygott és egy puszit nyomott a homlokomra. Így sétáltunk el a nem messze lévő bál terembe, ahol nem mi voltunk az elsők. Egy Harrynek tetsző helyet foglaltunk el. Könnyen ki fel tudtunk állni az asztaltól, ha esetleg mosdóba szerettünk volna menni, vagy táncolni, bár a két bal lábam miatt nem valószínű, hogy én ebben részt fogok venni. Nem kellett sokat várnunk az ifjú párra, akik boldogan léptek be a terembe. A régi hagyományt alkalmazták, és tányér töréssel pecsételték meg a szerelmüket. Ezután zene mellett zajlott az ebéd. Fogalmam sincs, hogy ki volt a szakács, de nagyon jó munkát végzett. Teljesen jól lakva kortyoltam bele a barack levembe, majd Harry mosolyogva rám nézett.
-Mi az? - kérdeztem rémülten - Leettem magam? - néztem körbe magamon
-Nem. - mondta még mindig mosolyogva - Csak egyszerűen gyönyörű vagy.
Zavartan pislogtam az asztalt pásztázva. Harry halkan elnevette magát, gondolom a reakciómon. Nem sokkal azután, hogy ő is jóllakottnak nyilvánította magát, tanúi lehettünk a menyasszony táncnak. Ezután Harry is felkérte egy táncra Gwent, majd miután őt leváltották, felém sétált,és a kezét nyújtotta, én pedig csak tiltakozva megráztam a fejem.
-Gyere már. - kérlelt Harry
-De nem tudok táncolni. - ellenkeztem
-Érdekel valakit? - vont vállat - Addig úgy sem hagylak békén.
-Szörnyű vagy. - mondtam nevetve
A kezem a tenyerébe helyezte, ami elveszett benne, hisz az enyémhez képest óriási volt. Egy lassú szám következett, amire inkább csak az idősebbek, és a házasok táncoltak. Harry egy fél lépésre megállt előttem, kezeit a derekamra helyezte. Én a vállain pihentettem az enyémet,majd lassan elkezdtünk jobbra-balra lépegetni.
-Látod, nem is olyan nehéz. - mondta mosolyogva
Ekkor az eddig derekamon lévő kezeit teljesen a hátamra csúsztatta, ahol összekulcsolta, én pedig ugyanígy tettem, csak a nyakán vezettem el a kezem. Mosolyogva fürkészte a szemem, olyan volt, mintha senki sem lenne körülöttünk. Már egy hajszál alig fért volna el köztünk, Harry olyan közel húzott magához. Kezei erősen, mégis óvatosan szorítottak. Védelmező volt az ölelése, mintha féltene valamitől. A dalnak vége lett, de Harry nem engedett el.
-Ezt a táncot még megkapom? - kérdezte halkan
-Ha szeretnéd.
Ezúttal változtattam a helyzetünkön. A kezeim már elfáradtak, így átöleltem Harryt, és a kezeimet a hátán kulcsoltam össze. Ő leemelte a kezeit a derekamról, majd ő is átölelt. Úgy álltunk ott, mint azután, hogy Cameron és Gwen elment. Az arcom oldalasan fúrtam Harry mellkasába, ismét magamba szippantva azt az észveszejtő illatot. Harry a hajamba puszilt, majd szorosan magához húzott. A dal rettentő hosszúnak tűnt, de nem bántam. Még szívesen álltam volna így egy jó ideig. Amikor ennek a számnak is vége szakadt, visszasétáltam volna a helyemre, de beleütköztem valakibe. Pontosabban Louisba. Még jó, hogy nem volt nála semmi.
-Bocsi. - szavatkoztam
-Nem ér fel azzal, hogy majdnem elütöttelek. - mondta nevetve - Táncolunk?
-Most táncoltam végig két dalt.
-Akkor máshogy mondom. Gyere, táncoljunk. - ragadta meg a csuklóm
Gyengén maga után húzott, majd eltűntünk a táncoló tömegben. Jobb kezét a derekamra csúsztatta, míg a jobb kézfejem a bal tenyerébe zárta és vállmagasságba emelte. Csípőjét szorosan az enyémnek szegezte, és egész felsőtestével hozzám simult. Alig volt köztünk egy levegő vételnyi hely. Lassan ringatózott a parketten, hagyta, hogy felvegyem a ritmusát. Ezután kicsit gyorsított a tempón, de egyáltalán nem sokat. Együtt mozogtunk a zenével. Végig tartotta a szemkontaktust, én pedig csak néha pillantottam fel rá, olyankor viszont mosoly ült ki az arcára.
-Ha még nem mondtam volna, csinos vagy. - szólalt meg, amikor kicsit hosszabb ideig fürkésztük egymás szemét
-Köszönöm.
A fejemet lehajtottam, mert nem akartam, hogy lássa, mennyire zavarba hozott.Már csak azzal, hogy ilyen közel táncolunk egymáshoz.
-Ilyen hamar zavarba lehet hozni?-kérdezte egy halk nevetéssel, mire egy aprót bólintottam-Ez aranyos.
Végig táncoltunk én pedig éreztem, hogy ettől a pár szótól kezdve vörös voltam. Ezután visszaültem a helyemre, és épp, hogy tudtam inni pár kortyot, Louis ikerhúgai megjelentek előttem.
-Sziasztok. - köszöntem kedvesen
-Szia. - köszöntek szinkronban
-Miben segíthetek?
-Táncolsz velünk?
-Persze. - mondtam boldogan, majd felálltam
Tekintve, hogy kisebbek, mint én, kicsit össze kellett volna görnyednem. De mivel ruhában voltam, inkább egy kis guggolást választottam. Nem túlságosan, csak, hogy elérjem a két lány kezét. Két, kicsit pörgősebb dalra táncoltunk, majd amikor fáradtan leültek a helyükre, én is így tettem. Harry is ott ült a mellettem lévő széken, majd amikor helyet foglaltam, a kezét a hátamra simította. A bal kezében lévő telefonon keresett valamit, majd felém fordította. Csinált egy képet rólam, és a két lányról. Csak egy mosollyal jutalmaztam a dolgot, majd gondoltam én is táncolok egyet a menyasszonnyal, ha már így "belejöttem". Felálltam, majd leváltottam Harry nővérét.
-Látom Louissal is megismerkedtél. - mondta mosolyogva
-Igen. A húgai iszonyú aranyosak. - válaszoltam boldogan
-Phoebe és Daisy azok, Fizzy és Lottie pedig imádják a divatot. - mesélte áhítattal - Ha egyszer megkedvelnek, bolondabbak tudnak lenni, mint Louis. Na jó, nem. Nála bolondabb rokonom nincs szerintem. - mondta nevetve
A menyasszony táncban engem már a férj váltott le, majd úgy döntöttem kimegyek egy kicsit levegőzni. Elég sok mindenkin kellett átgázolnom, de megkönnyebbülés volt kijutni. A helység fa kerítéssel voltkörbe véve, arra támaszkodtam. Könyökömmel ránehezedtem, kezeimet előre nyújtva összekulcsoltam. Azon tanakodtam, vajon apa mire gondolhat? Hogy érezheti magát az intézetben? Miket kell ott csinálnia? Mi lesz, ha lecsukják majd? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések kavarogtak a fejemben a témával kapcsolatban, amikor a jobb oldalamon folytatódó kerítésre támaszkodott valaki. Először azt hittem, hogy Harry az, de amikor kicsit jobban oldalra fordultam, rá jöttem, hogy még sem. Amikor felé irányítottam a teintetem, halványan elmosolyodott, tovább bámulva a semmibe.
-Azon tanakodtam, hogy kinek vagy rokona? - szólalt meg minden előzmény nélkül
-Én meg azon, hogy ki vagy?! - kérdeztem vissza
-Justin Styles. Harry unokatesója. Én küldöm nektek a házit. - mutatkozott be
-Ja, hogy az a Justin. - bólintottam nagyot
-Igen, te pedig mindenbizonnyal Elerie.
-Jól tudod. - helyeseltem a felvetését
-Szóval, mivel még nem nagyon láttalak sem a szűk, sem a távoli családi körben, több, mint valószínű, hogy a drága Harold barátnője vagy.
-Tévedsz. Te is. - tettem hozzá az utolsó két szót - Harryvel csak barátok vagyunk.
-Ezesetben nincs kedved eljönni velem meginni valamit, mondjuk kedden, suli után?
-De, persze. - egyeztem bele
-Remek, kettőre érted megyek.
Én tovább támaszkodtam a kerítésen, ő pedig visszament a táncoló tömegbe. Ahogy azt már említettem, a telefonom Harry egyik zsebében foglalta a helyet, és gondoltam, hogy őt lefoglalja a mulatozás, elakartam kérni tőle, hátha a kint ülésem során hívnak a rendőrségről. Lassan ellöktem magam a kerítéstől, majd beflangáltam a terembe. Szemeimmel Harryt kerestem a táncoló tömegben,és nem volt nehéz kiszúrni a göndör fürtjeit. Mosollyal az arcomon vártam, hogy valaki leváltsa őt a menyasszony táncoltatásában, majd amikor ez megtörtént, sietős léptekkel haladtam felé.
-Minden rendben? - kérdezte aggódó hangon
-Persze, csak kéne a telóm. Kiülök a levegőre, meg megkérdezem a nagyidat, nem fárad-e még.
-Oké, szólj, ha mentek. - mondta, miközben a telefonomat kutatta a zsebében - Tessék. - nyújtotta át
-Köszi.
Harry nagyiját már kicsit nehezebb volt megtalálom, de nem volt lehetetlen. A Tomlinson ikrekkel táncolt épp, hasonlóan, mint én.
-Bocsánat, hogy megszakítom a táncot, de nem fáradt még? - kérdeztem kedvesen
-Nem, drágám. Szólok, ha az leszek. - mondta nyugtatgató hanggal
-Rendben, kint leszek.
Az említett helyre sétáltam, majd a kinti asztalok egyikéhez leültem. Ismét gondolatok sokasága lepte el a fejem. Megint csak apám filóztam. Hogy érezheti magát? Vajon haragszik rám, amiért ott hagytam, egyedül? És mi lehet a rendőrségen? Gondolatmenetemet a telefonom rezgése, majd eszeveszett csörgése zavarta meg. Egy gyenge fejrázással visszazökkentettem magam a valósága, majd remegő kézzel pillantottam a kijelzőre, ahol a los angelesi rendőrég számát olvastam le ..